EMI degradáció egy öntözőszivattyú feltöltése után

Kétféle módon lehet elemezni az EMI romlását egy öntözőszivattyú feltöltése után: sugárzás és vezetés. Az EMI degradáció a feltöltés után a ragasztóanyag típusától és a bemeneti földelési folyamat végrehajtásának módjától függ. Az EMI degradációt rontja az etanol és a víz.

EMI-romlás a töltés után

A tápegységek feltöltése utáni EMI-romlást gyakran nevezik "töltési hatásnak", amely az EMI-érzékenység csökkenését írja le a tápegység feltöltése után. A romlás a sugárzás és a vezetés kombinációja. A "töltési hatás" azért következik be, mert a tápegységet alkotó anyagok egy sor változáson mennek keresztül. E változások némelyike lehet nemkívánatos, míg mások előnyösek lehetnek.

A nem kívánt elektromágneses energia (EMI) olyan sugárzás, amely induktív és kapacitív csatolással terjed a térben. Ez a nem kívánt energia káros az elektronikus eszközökre, és befolyásolja azok működését. Ez a sugárzás nem vezető, ami azt jelenti, hogy a jel nem vezet át a fémen vagy más anyagon. Amikor a jel nagy távolságot tesz meg, terjedése hullám formájában történik. A hullámot messzebbre a sugárzási mező uralja, míg a felszínközeli távolságokban az indukciós mező dominál. A nem ionizáló sugárzás viszont nem ionizálja a gázokat, és nem befolyásolja az elektronikus eszközöket. A nem ionizáló sugárzásra példák a rádiófrekvenciás sugárzás, a mikrohullámú sütők, az infravörös és a látható fény.

A statikus elektromosság egy másik EMI-forrás. Bár nehéz azonosítani ennek a zajnak a forrását, természetes forrásokból, például villámlásból származhat. Az elektronikus eszközök teljesítményének befolyásolása mellett az EMI számos rendszerben biztonsági problémákat is okozhat. Az EMI leggyakoribb oka az elektrosztatikus kisülés. A nem műszaki szakemberek ezt a fajta zajt a rádiós statikus zörejek, a torz televíziós vétel és az audiorendszerek kattogása formájában ismerik fel.

EMI-romlás vízzel való feltöltés után

Az EMI-romlás a tápegység átkapcsolása utáni vízzel való feltöltés után két típusba sorolható: sugárzás és vezetés. A vízzel való feltöltés utáni EMI-romlást általában a bemeneti föld és a vízzel töltött kondenzátor előállításához használt vezető anyag hőmérsékletének változása idézi elő. A vezető anyag magában foglalja az alumínium- és rézszálakat, amelyeknek a legnagyobb a saját elektromos vezetőképessége. E szálak felülete azonban hajlamos az oxidációra, ami befolyásolhatja az alkatrészek vezetőképességét. Ráadásul egyes gátlástalan kereskedők nem biztos, hogy konzisztens termékeket biztosítanak.

Az EMI befolyásolhatja az elektromos készülékek biztonságát és teljesítményét. Ezek a nem kívánt jelek zavarhatják a rádiós kommunikációt, és hibás működést okozhatnak a közelben lévő berendezésekben. Ezért az EMI-árnyékolás alapvető követelmény az elektronikus eszközök esetében. Az EMI árnyékolásához különböző módszereket és anyagokat használnak. Az alábbiakban felsorolunk néhányat ezek közül:

A folytonos szénszálas kompozitok jobb EMI SE-t mutatnak, és jobban vezetnek, mint diszkontinuus társaik. A folyamatos szénszálas kompozit szénmátrixszal 124 dB-es EMI SE-t mutat. Másrészt a diszkontinuus szénszálak jelentősen csökkentik a kompozitok SE-jét.

A kapcsolóüzemű tápegységek a lineáris szabályozókhoz képest javultak a hatékonyság tekintetében, de még mindig bevezetik a nem folytonos áramokat, amelyek negatívan befolyásolhatják a rendszer megbízhatóságát. Az EMI-elemzés könnyebben elvégezhető a vezetőképes zajra, mint a sugárzott zajra. A vezetőképes zaj a szokásos áramköri elemzési technikákkal értékelhető.

EMI-romlás etanollal való feltöltés után

Az elektromágneses interferencia (EMI) számos módon befolyásolhatja az elektronikus alkatrészeket és eszközöket. Például, ha egy kondenzátort a névleges feszültségénél nagyobb feszültségcsúcsnak tesznek ki, akkor az dioelektromos degradációt szenvedhet. Ez a degeneráció az alkatrész jellemzőitől függően meghibásodást vagy égést eredményezhet.

Az elektromágneses interferencia gyakori probléma a modern technológiában. Meghibásodásokat okoz az elektronikus eszközökben, és a kommunikációs rendszerek károsodásához vezethet. Ezt az interferenciát számos forrás okozza, többek között a motorkefékből származó szikrák, a tápáramkörök kapcsolói, az induktív és rezisztív terhelések, a relék és az áramköri megszakítások. A legkisebb mértékű EMI is ronthatja egy elektronikus eszköz teljesítményét és károsíthatja annak biztonságát. Az EMI leggyakoribb forrása az elektrosztatikus kisülés (ESD), amelyet sokan a rádióállomások statikus zajaként, a torz televíziós vétel torzításaként és a hangrendszerek kattogásaként ismernek.

EMI-t a kapcsolóüzemű tápegységek is generálhatnak. Ezek a tápegységek erős EMI-források, és gondos ellenőrzést igényelnek. Az EMI kockázatának csökkentése érdekében elengedhetetlen e tápegységek kimeneti zajának számszerűsítése. Ez egy időigényes és költséges folyamat.