5 tény a PCB lapokról

A PCB lapok vékony, fémmel bevont szigetelőanyagból készült lapok. A fémet ezután apró mintázatokkal maratják, amelyek az elektromosság számára útvonalakat hoznak létre. A lapra ezután forrasztással különböző fém alkatrészeket szerelnek. Ez alkotja az áramköri lapot. A nyomtatott áramköröknek többféle típusa létezik.

Alkatrészek

A nyomtatott áramköri lap készítésekor figyelembe kell vennie a különböző alkatrészeket, amelyek alkotják azt. Minden alkatrésznek megvan a maga szerepe, de együttesen alkotnak egy teljesen működőképes elektromos rendszert. A NYÁK készítőjeként fontos, hogy a megfelelőket használja az eszközhöz.

Az alkatrészeket sokféleképpen lehet a NYÁK lapra szerelni. Az egyik módszer az átmenő furatos szerelés, amely során az alkatrészt a lapon lévő furatba dugják be. Ezután az alkatrész vezetékeit a másik oldalon a laphoz forrasztják. A másik módszer a felületszerelés, amely során az alkatrészeket közvetlenül a lapra helyezik. Ez a lehetőség helyet takarít meg a táblán.

Méret

A nyomtatott áramköri lapok mérete kritikus döntés a gyártási folyamat során. A méret határozza meg a panel átbocsátóképességét. A lap vastagsága szintén döntő szempont. A nyomtatott áramköri lapok szabványos vastagsága 1,57 mm. Különböző alternatívák állnak azonban rendelkezésre.

Az egyik lehetőség a panelizálás. Ez az eljárás a kis táblák esetében gyakori. A gyártó egy nagyobb födémből vágja ki a táblát. A tábla minimális mérete általában 2,0″, de a kis táblák valószínűleg panelizálást igényelnek. A rétegek száma szintén fontos szempont. A szabvány egy vagy két réteg, de egyes gyártók akár 20 rétegig is elmennek. A NYÁK vastagsága tükrözi mind magát a lapot, mind az egyes belső rétegek vastagságát. Vannak prémiumok a szigorúbb tűrésekre, például 0,030″.

Funkció

A nyomtatott áramköri lapok az elektronika kritikus részét képezik. Lehetőséget biztosítanak az elektromos áramkörökben az energia irányítására, és nagyon tartósak. Úgy tervezték őket, hogy ellenálljanak a hőnek, a nedvességnek és a fizikai erőnek. Ezáltal ideálisak a különböző veszélyes környezetekben való használatra. Ezen túlmenően rendkívül biztonságosak. Egyedi kialakításuk miatt lehetetlen, hogy véletlenül egyszerre két vagy több érintkezőt érintsen meg.

A nyomtatott áramköri lap készítéséhez használt anyag nagyban befolyásolja a teljesítményét. A lap vastagságát számos tényező határozza meg, többek között a réztartalom. A vastagságot gyakran a négyzetlábankénti rézmennyiséggel írják le, bár ez mikrométerben is mérhető. Egy tipikus kétrétegű NYÁK egyik oldalán réz, a másikon pedig egy epoxi alapú réteg található. Ezt a két komponenst aztán rézalapú huzalozással kötik össze.

Színes

A nyomtatott áramköri lapok színét néhány tényező határozza meg. Az első az emberi szem színérzékelése. Az emberi szem könnyen megkülönbözteti a pirosat, a kéket és a zöldet a fehértől. A második tényező a gyártási folyamat. Bár a NYÁK-lapok számára számos különböző szín létezik, a zöldet a legkönnyebb előállítani. Emellett környezetbarátabb is, mint a többi szín. A többi elérhető szín a piros, a sárga, a kék és a lila.

A nyomtatott áramköri lapok színe olyan szempontokat is befolyásolhat, mint az esztétika és az eladhatóság. Az áttetsző lapok például segíthetnek abban, hogy a termékek jobban láthatóak és vonzóbbak legyenek. Ezenkívül a szín befolyásolhatja a hővezetést és a fényvisszaverő képességet. Ez különösen fontos lehet a LED-es világítást használó termékek esetében.

Történelem

A nyomtatott áramköri lapok hosszú utat tettek meg a kezdetek óta. Az első NYÁK-ok egyoldalasak voltak, az egyik oldalon az áramkörök, a másikon pedig az alkatrészek voltak. Ezek a korai lapok nagyon hatékonyan helyettesítették a terjedelmes vezetékeket, és egyre inkább kedvelték a katonai és egyéb alkalmazásokban való használatukat. Az 1950-es években a nyomtatott áramkörök fejlesztése nagyrészt a kormányzati szervek feladata volt, amelyeknek megbízható kommunikációs és fegyverrendszerekre volt szükségük.

Az 1960-as évek végén a fejlesztési folyamat drámaian megváltozott. A fejlesztők a hagyományos vezetékezési technikákról áttértek egy kifinomultabb folyamatra, amelyet "tesztelésre való tervezés" néven ismertek. Ennek a folyamatnak a kifejlesztése megkövetelte a tervezőktől, hogy a jövőbeli átdolgozást szem előtt tartva tervezzék meg a terveiket. Emellett szétválasztották a gyártási és a tervezési csapatokat.