Tippek a hideghegesztés megismeréséhez

A hideghegesztés szilárdtest-eljárás, és erősebb kötést eredményez, mint az újraforrasztás. Azonban tiszta felületet igényel. Ahhoz, hogy a hideghegesztés sikeres legyen, a fémfelületnek teljesen mentesnek kell lennie minden oxidrétegtől. A felületnek teljesen simának és korrózió- vagy egyéb szennyeződésektől mentesnek kell lennie.

A hideghegesztés szilárdtest-eljárás

A hideghegesztés egy szilárd állapotú eljárás, amely nem igényel hőbevitelt vagy elektromos áramot a fémdarabok összekapcsolásához. Ez az eljárás a két darabot nyomás alkalmazásával és a felületi érdesség kisimításával köti össze. Mivel nincs elektromos áram vagy hő, a kötés ugyanolyan erős, mint az alapanyag.

A hideghegesztés egy szilárd állapotú eljárás, amely megköveteli, hogy a fémfelület tiszta és szennyeződésektől mentes legyen. A fémfelület tökéletes tisztítását is megköveteli az esetleges oxidrétegek eltávolítása érdekében. A hideghegesztőhuzalok a megfelelő illesztési geometriát is megkövetelik. Ha a huzalok tiszták, akkor precízen tudnak kötni.

Ez az eljárás drágább, mint az oxi-acetilén alapú hegesztés, de az eredmények jobbak. Ez a módszer rugalmasabb is, mint a forrasztás. Lehetőség van rozsdamentes acélból vékony lemezek készítésére, amelyek minimális szakítószilárdságon alapulnak.

Biztonságosabb, mint az álforrasztás

A hideghegesztés olyan eljárás, amely fémeket hegeszt össze elektromos áram vagy hő felhasználása nélkül. Az eljárás alapja egy olyan erő alkalmazása, amely kisimítja a felületet és elősegíti az atomok közötti vonzást. A fémben lévő atomok nem tudnak differenciálódni és egymásba ugrani, és olyan kötést képeznek, amely körülbelül olyan erős, mint az alapfém.

A módszer évszázadok óta ismert, és a régészek már használták a bronzkori eszközök összekapcsolására. A hideghegesztést csak a 17. században vizsgálták először hivatalosan és tudományosan. John Theophilus Desaguliers tiszteletes addig csavart két ólomgolyót, amíg azok össze nem kapcsolódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a kötés szilárdsága megegyezett az alapfémmel. A hideghegesztés az alapanyagokban bekövetkező változásokat is minimalizálja, mivel nem hoz létre hőhatás által érintett zónát.

A hideghegesztés nem ajánlott minden anyag esetében. Bizonyos fémek, például sárgaréz és alumínium egyesítésére nem használható, mivel ezek túl sok szenet tartalmaznak. Továbbá a hideghegesztés nem használható olyan anyagok összekapcsolására, amelyeket más eljárásokkal erősen megkeményítettek. Ezért fontos, hogy a hegesztés megkezdése előtt tudja, milyen típusú fémet szeretne hegeszteni.

Tiszta felületet igényel

A hideghegesztés egy olyan eljárás, amely fémfelületek között metallurgiai kötést hoz létre. Ez az eljárás akkor a leghatékonyabb, ha a fémek felülete tiszta, szennyeződésektől mentes. A tiszta felület fontos a hideghegesztéshez, mivel lehetővé teszi, hogy a hideghegesztőhuzalok precízen kiszorítsák a szennyeződéseket. A tiszta felületre azért is szükség van, hogy elkerülhető legyen az álforrasztási reakció.

A hideghegesztésnek számos korlátja van, például az anyag típusa. Az ehhez az eljáráshoz használt anyagoknak képlékenynek és szénmentesnek kell lenniük. A hideghegesztést a legjobb olyan színesfémeken végezni, amelyek nem estek át semmilyen edzési folyamaton. Az enyhe acél a leggyakoribb fém ehhez az eljáráshoz.

Ahhoz, hogy ez a folyamat megfelelően működjön, mindkét fémnek tisztának és oxidoktól vagy egyéb szennyeződésektől mentesnek kell lennie. A fémfelületeknek síknak és alaposan megtisztítottnak kell lenniük. Ha nem így van, a kötés nem fog jó kötést képezni. Miután a fémeket megtisztították, nagy nyomás alatt összepréselik őket. Ez a folyamat a fémek közötti mikroszerkezeti szinten hat, ami közel tökéletes kötést hoz létre. A hideghegesztés azonban nem ideális szabálytalan vagy piszkos felületek esetén, mivel az oxidréteg zavarja az elektrokémiai kötést.

Erősebb kötést eredményez, mint az újraforrasztásos forrasztás.

A hideghegesztés kiváló alternatívája az újraforrasztásos forrasztásnak, amely gyengébb kötést eredményez. Az újraáramoltatásos forrasztás a forraszanyag megolvasztásához hőre támaszkodik, amely a munkadarabhoz kötődik. A hideghegesztés hideghegesztési folyasztószert használ, amely a fémoxidok ellen küzd. A folyasztószer használata elengedhetetlen az erős forrasztási kötéshez, mivel a megemelkedett hőmérséklet hatására a munkadarab újraoxidálódik. Ez megakadályozza, hogy a forraszanyag megfelelően kapcsolódjon. A faszén viszont redukálószerként működik, ami megakadályozza, hogy a munkadarab oxidálódjon a forrasztási folyamat során.

Hideghegesztéskor a lapot előkészítik a forrasztási folyamathoz. A lap felületének tisztának és szennyeződésektől mentesnek kell lennie. A jó forrasztási kötésnek homorú, azaz alacsony szögű határfelülettel kell rendelkeznie. A kötésnek nagyon alacsony szögű határon kell lennie, hogy elkerülhető legyen az érzékeny alkatrészek túlmelegedése. Ha a kötés túl nagy szögű, az alkatrész meghibásodhat. Ilyen esetben a lap újbóli felmelegítése segíthet. A jó forrasztási kötésnek sima, fényes felülete van, és a forrasztott huzal kis körvonala látható rajta.

A reflow forrasztás számos alkalmazásban kiváló lehetőség, különösen a kis méretű szerelvényeknél. A hideg kötés viszont ugyanolyan erős, mint az alapfém. A kötés szilárdsága azonban az alkatrészek fémtulajdonságaitól függ, és a szabálytalan formák csökkenthetik a kötés szilárdságát. Mindazonáltal nem lehetetlen erős kötést elérni egy tipikus hideghegesztési alkalmazásban. A hideg nyomóhegesztés leginkább olyan alkalmazásokhoz alkalmas, ahol az érintkezési felület nagy és sík. A hidegnyomásos hegesztés szintén a legjobb a nagy érintkezési felületű öles és tompa kötésekhez.